Szerelmi dilemma

Szia!

Elolvastam eddigi válaszaidat, s ettől remény támadt bennem, hogy talán tudsz nekem segíteni, mert így nem lehet tovább élni. Sok éve boldog házasságban élek, de idén tavasszal újra megérintett a szerelem. Egy nálam 15 évvel fiatalabb lány, egészen elcsavarta a fejemet.
Nem tudtam ellenállni annak a boldogságnak, amit ez a kapcsolat hozott az életembe.

Ám a nyár vége a lányt is elvitte tőlem, s most rettenetesen szenvedek. Nem tudok másra gondolni se, csak rá… Talán visszakaphatnám, de rettegek, hogy úgy a családomat is el fogom veszíteni, tönkreteszem ha ez így megy tovább….
Időnként legszívesebben kiugranék az ablakon, de összességében tartom magam … még …

Nem tudom, mit tegyek?

Kedves …!

Ezernyi dolog fakadt fel bennem történeted kapcsán, ami talán segítséget, vigaszt nyújthatna:

– Elmondhatnám, hogy a szerelem csodálatos, s ezért nem kéne szenvedést csinálni belőle, hanem örülni kéne, amikor megtörténik velünk…

– Kifejthetném, hogy az élet ajándékait (legyenek azok jók vagy rosszak), azért kapjuk, hogy a tapasztalásból tanuljunk, fejlődjünk általa, tehát leginkább csak hálásnak kellene lennünk érte…

– Papolhatnék olyan dolgokról, hogy mi is igazán fontos az életben, hogy minden csak arról szól, hogy megismerjük önmagunkat…

– Elárulhatnám, hogy sokak szemében mennyire irigylésre méltó a történeted, hiszen nem mindenkinek adatik meg, hogy még ha rövid ideig is, de átéljen egy ilyen szerelmet…

– Megsúghatnám, hogy ha jót akarsz magadnak, akkor most nem teszel mást, mint megéled azt, ami jutott: a bánatos szerelmes szenvedését, elfogadod, hogy ez van, s így hamarosan tovább tudsz lépni…

De úgy vélem, semmi értelme nem lenne az egésznek.

Személyesen könnyebb volna megtalálnom a lelkedhez vezető utat, megérezném, hogy mire is van most szükséged, s együtt biztosan megtalálnánk a valódi vágyadat, amelynek aztán a megoldását is elő lehetne csalogatni egy kis mágiával. De így, levélben ez lehetetlen, mert oly sokrétű, hogy csak eltévednénk az erdőben.

Így tehát, a legjobb, amit tehetek érted, hogy elküldöm az alábbi történetet:

Az egyik közel-keleti országban élt egy király, aki folyton a boldogság és a csüggedtség állapota között hullámzott. A legkisebb kellemetlenség már teljesen kiborította, illetve heves reakciókra késztette; és a boldogsága pillanatok alatt változott csalódássá és kétségbeeséssé. Egy idő múlva belefáradt önmagába és az életébe, és kivezető utat keresett. Hívatta a királyságában élő, megvilágosodott ember hírében álló bölcset. Amikor az megérkezett, így szólt hozzá: „Olyan akarok lenni, mint te. Tudsz-e adni valamit, ami az életembe kiegyensúlyozottságot, nyugalmat és bölcsességet hozna? Bármennyit is kérsz érte, megfizetem.”

A bölcs így felelt: „Talán tudnék rajtad segíteni, de annak az ára oly hatalmas, hogy az egész királyságod sem lenne elegendő a megfizetésére. Ezért hát ajándékként adom, feltéve, hogy aztán becsben tartod.” A király biztosította efelől, mire a bölcs távozott.

Néhány hét múlva visszatért, és átnyújtott a királynak egy díszes, nefritkőből faragott ládikát. A király kinyitotta, s abban egy egyszerű aranygyűrűt talált. A gyűrűbe néhány betűt véstek. A bevésett szöveg így szólt: „EZ IS EL FOG MÚLNI.”

„Mit jelent ez?” – kérdezte a király. A bölcs így felelt: „Mindig legyen rajtad e gyűrű! Bármi is történjék, mielőtt azt jónak vagy rossznak neveznéd, érintsd meg a gyűrűt, és olvasd el a rajta lévő szavakat! Ily módon mostantól békességben élsz majd.”

Szeretettel:

.

.

Egy ilyen problémára is remek megoldás lehet:

szeresdvissza_reklam_600

2009-10-09T09:39:39+00:00

Hagyj üzenetet

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com