Az ezotéria, boszorkányság mint olyan engem érdekelt/érdekel

az a problémám hogy nagyon rég nem foglalkozom már vele, a minap egyik hírleveled kapcsán olvastam egy cikket az oldaladról és rádöbbentem arra hogy hiába vannak a polcaimon ezoterikus könyvek mégsem olvasom őket.

A lényeg az hogy nem értem hogy miért nem érdekel annyira az ezotéria mint régen, pedig én szeretnék tanulni..

Szeretnék elmesélni valamit:

Nem olyan régen szerettem volna úgymond egy szertartást csinálni, „annak ellenére hogy úgy gondolom hogy előbb a tudásom kellene megalapozni”

A lényeg az hogy a kör megvolt a gyertyákat meggyújtottam, és akkor történt valami nem tudom mi de úgy éreztem abba kell hagynom mindent, pedig még csak a gyertyákat gyújtottam meg, Nem tudom azt az érzést leírni talán félelem volt. Lehet hogy ez miatt nem merek semmit sem olvasni meg ilyenek…

Abban kérném segítséged hogy tudnál e olyan könyveket javasolni amik lekötik a figyelmem és alapozó hatásúak.

A leírásomat nagyon zavarosnak sikerült leírnom, de most én is így érzem magam

Előre is köszönöm válaszod

üdvözlettel …..

Kedves …!

Leveled alapján én úgy találom, hogy jó úton haladsz! Nagyon jó ugyanis, hogy odafigyelsz a megérzéseidre, és aszerint cselekszel. Ez nagyobb lépés, mint bármilyen könyv elolvasása.

Az életben mindennek megvan a maga ideje. Így egyáltalában nem probléma, hogy csak a polcodon állnak a könyveid. Velem is előfordult már, hogy megvettem egy könyvet, mert akkor úgy gondoltam, hogy érdekes lehet a számomra, aztán évekig kellett várakoznia a polcomon, amíg el is olvastam. Hidd el, Te is le fogod egyszer emelni a polcról a megfelelő könyvet! :-)

Az, hogy a szertartásodat is megszakítottad egy kellemetlen érzés miatt, sokkal jobb, mintha „akaratosan” tovább csináltad volna. Talán olyan dolgot akartál bevonzani, amire valójában nincs szükséged, vagy nincs itt az ideje, hogy megkapd. Hallgass csak továbbra is így a megérzéseidre.

Könnyen meglehet, hogy most annak van itt az ideje, hogy élj, élvezd a mindennapjaidat, s persze, hogy figyelj önmagadra eközben. Ez amúgy is a legnagyobb tanítás. Hiszen önmagad megismerésén túl már nincsen semmi.

Azt tanácsolom neked , kedves …, hogy haladj tovább ezen az úton. Hallgass csak önmagadra, a megérzéseidre, s cselekedj aszerint. Senki más nem tud neked jobb tanácsot adni, mint az „a belső suttogó”.

A lényeg, hogy érezd jól magad mindig és minden helyzetben, nyílj ki a világ felé, és használd ki és élvezd mindazt a sok lehetőséget ami utadba kerül. Hiszen az élet nem ad nekünk mást, mint „csodákat”.

Minden jót kívánok neked!

Szeretettel: