Kedves Susi,

Először is ne haragudjon, hogy levelemmel zavarom, de sajnálatos módon életem kicsit zátonyra futott és hát már nem igazán tudom kihez forduljak.

Sajnos pénzem jelenleg nincs, ezt csak azért írom le, mert nem szeretném feleslegesen rabolni az idejét, szóval ha úgy gondolja akkor nem is muszáj tovább olvasni a levelemet :) ]

Röviden- tömören szeretném Önnek leírni az edigi életem főbb pontjait:

24 éves vagyok, 5 éves koromban sajnos gyermek otthonba kerültem, de ettől függetlenül szép gyermek korom volt..

Olyan 18 éves koromig mindent el tudtam érni amit csak szerettem volna… ezért is gondoltam azt, hogy erős vagyok és semmivel sem vagyok másabb mint egy olyan ember aki családban nőtt fel…most már tudom h nem voltak helyesek a meglátásaim…

21 évesen kiköltöztem hollandiába, de az akkori szerelmem itthon volt… ezért haza jöttem… Sajnos ez se volt egy jó döntés, mert sokszor megvert és megcsalt mind-e mellett kihasznált teljesen… Azzal tisztába vagyok, hogy erről én tehetek, mert valószínű, hogy én vonzottam magamhoz mindezt…

Nah de mind1, ezután ismerkedtem meg a titokkal és hát gondoltam nekem menni fog megint minden mint a karika csapás úgy mint régen… de nem így történt… se munka, se pénz… 

csak falom az ilyen fajta könyveket, de az áttörés mégse történik meg… próbálok megtísztulni, de úgy érzem az se megy… szóval eléggé elkeserít a dolog… szóval minden erőfeszítésem pont az ellenkezőjét váltja ki mint kellene…

Konkrétan ezért is kerestem meg Önt, mert bízom benne, hogy Ön tudna nekem segíteni, mert valamit biztos, hogy elrontok….

Ha úgy gondolja, hogy mégse tud segíten akkor elnézését kérem, hogy raboltam az idejét!

Üdvözlettel: …

Kedves …!

Kezdeném azzal, hogy bizony az erőnek szinte semmi köze sincsen a teremtéshez. Viszont igen nagy szerepet játszik a hit, mégpedig az a hit, amely valahol ott mélyen lappang mindannyiunkban és talán nem is tudjuk, hogy miről szól. Ha most azt mondanám neked, hogy azért fordulnak ellened a dolgok, mert így hiszed, akkor talán még fel is háborodnál rajta, hogy ez nem igaz. Pedig itt írsz róla a leveledben:

„minden erőfeszítésem pont az ellenkezőjét váltja ki mint kellene…”

Ó, igen, persze, tudom én, hogy erre azt mondanád: „ez nem a hitem, csak a tapasztalatom„.

Megértelek.

Szinte mindenki így gondolja, mert nem eléggé világos, hogy mit is jelent hinni olyan szinten, ami a tapasztalás megteremtéséhez kell.

Lehet, hogy bárki a helyedben szintén úgy gondolná, hogy a Titok és egyéb hasonló művek olvasásával már elsajátította azt a tudást, ami a hitről szól, de talán mégsem így van. A teremtéshez nem elég azt gondolni, hogy valamit hiszünk, hanem bizonyosnak kell lennünk a hitünk tárgyában, ami ugye általában a tapasztalásból fakad. Tehát a fenti példában a valódi, teremtő hited az, hogy „minden erőfeszítésem pont az ellenkezőjét váltja ki mint kellene…”, hiszen erről már van tapasztalatod, arról viszont, hogy a tudatos teremtés és a vonzás törvénye tökéletesen működik, még nincsen.

Ez persze nem azt jelenti, hogy csak olyan dolgokban vagyunk képesek hinni, amiket már megtapasztaltunk. Gyakorlással, az elménk rendszeres trenírozásával képesek vagyunk olyasmit is elhinni, ami még nem volt soha tapasztalat, vagy akár ellentmond annak.

Például, ha valaki egy levitációs varázslatot akar végrehajtani, abban csak úgy lehet sikeres, ha sikerül átnevelnie az elméjét. Már születésünktől fogva az a tapasztalatunk, hogy a gravitáció működik, tehát bár azt mondjuk elhisszük, hogy lehet tárgyakat vagy akár embereket lebegtetni, de valahol mélyen, mégis egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy ez lehetetlen. Ezért napi rendszerességgel gyakorolnunk kell a vizualizáció segítségével, hogy átverjük az elménket. Azaz látnunk kell lelki szemeinkkel, amint például az a toll, amit lebegtetni akarunk, valóban lebeg. Ha ezt elégszer megcsináljuk képzeletben, akkor már menni fog a valóságban is. De ez nem kevés munka!

Természetesen könnyebb elérnünk egy olyan célt, ami közelebb áll a számunkra hihetően elérhető tartományhoz, mint egy olyan célt, mint például a vízen járás, ami ugye nagymértékben ellentmond minden tapasztalatunknak.

Ezért alaposan meg kell fontolnunk, hogy milyen célt tűzünk magunk elé, mert fontos, hogy lelkesen tudjuk végigjárni a hozzá vezető utat.

A hitedet tehát olyan szintre kell emelned a még meg nem tapasztalt kívánságod esetében is, mintha már az is valóság lenne.

A másik dolog ami hátráltat, az az akarat. Az erő, aminek révén igyekszel elérni dolgokat. Pedig minél jobban akarsz, minél több erőt vetsz be valaminek az elérésébe, annál nehezebben fogod elérni. A teremtés illetve a mágia gyakorlata ugyanazt igényli, mint például egy palánta elültetése. Kitűzöd a célodat (azaz magról kikeltetsz mondjuk egy paradicsompalántát), végrehajtod a varázslatot (elülteted, megöntözöd a palántát), majd szépen hagyod, hogy megvalósuljon (megerősödjön a növényed és termést hozzon). Ahhoz, hogy meglegyen a végeredmény csak arra kell figyelned, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsd hozzá, azaz „jó talajba ültesd”. A növény esetében gondolom, nem kell taglalnom, hogy mit jelent ez, annál inkább emberi értelemben:

  • fontos, hogy fontos legyen számodra a célod, de ne ragaszkodj hozzá

  • a cél lényege maga az út, amin eléred, tehát azt is szeretned kell
  • a célod nem lehet nagyobb annál, mint amennyit képes vagy elfogadni
  • tudnod kell, hogy megérdemled amit szeretnél
  • nem szabad „gondolkodnod” az elérés módjain, hanem a belső hangot kell figyelned és rá hallgatva kell cselekedned
  • bíznod kell magadban és az életben, ami csakis csodákat ad neked

Nagy-vonalakban ilyen kritériumai vannak annak, hogy a kívánságod szerint alakuljon az életed. A legfontosabbat azonban még nem írtam le:

Mielőtt mást akarnál, el kell fogadnod,

sőt, szeretned kell azt is, ami van!

És ez a legnehezebb nekünk embereknek. Hiszen hogyan is szeretnénk amikor épp nem jó, vagy fáj, meg amúgy is utáljuk az egész életünket? Hogyan szerethetnénk magunkat, amikor épp úgy érezzük, hogy mindent elrontottunk, hogy semmi sem megy nekünk, hogy nem vagyunk elég jók, elég okosak, elég szépek, elég szerethetőek, stb.?

– Hazudtoljuk meg az érzéseinket?

– NEM!

– Szó sincs róla.

Csak el kell jutnunk a felismerésig, hogy az életben mindennek oka van, s ami van, az mind a mi teremtésünk magunknak, hogy megtapasztalhassuk azt, amiért itt vagyunk. Tehát nem más, mint egy csoda. S azért, mert emberi elménkkel nem mindig értjük, miért történik mindez, hitünkből/tudásunkból fakadóan magunkhoz ölelhetjük és szerethetjük azt is, amit meg akarunk változtatni.

Mindebből következik, hogy a tudatos teremtés – azaz a mágia – alapja a tiszta elme és a tiszta érzelmek, melyek nem állnak ellen semminek, csak kifejezik kívánságukat. Azaz:

  • tanuld meg az elmédet kontrollálni, majd irányítani

  • tanuld meg az érzelmeidet kontrollálni, és irányítani
  • szabadítsd fel a benned lakozó hiteket, s válaszd el az „ocsút a búzától”
  • higgy abban, hogy az élettől mindig csak a számodra lehető legjobbat kapod.

Elsőre úgy gondolom ennyi elég. :-) Sőt, rengeteg. Ez egy egész könyv anyaga zanzásítva. Már csak az kell, hogy megértsd és megcselekedd.

De ez persze nem mindig könnyű. Ezért is érdemes elmenni egy-egy tanfolyamra, vagy tanítvánnyá válni a megfelelő mester mellett.

Remélem megtalálod a számodra legmegfelelőbb utat!

Szeretettel kívánok neked ehhez minél több sikerélményt!

.

.

Ha tetszett ez az írásom… Ha úgy érzed segített neked valamiben… Ha szeretnél még több ilyet olvasni, akkor kérlek segíts nekem, hogy továbbra is fenn tudjam tartani ezt az oldalt. Az alábbi „Donate” gombra kattintva, – ha módodban áll, bármilyen csekély összeggel is, – kérlek, segítsd a további munkámat és ennek az oldalnak a fenntartását.

Köszönöm