Kedves Susi!

Választ kerestem az interneten, így találtam az Ön oldalára, amit hitelesnek tartok, s bízom benne, tud választ adni kérdéseimre. Kérem, nézze el tolakodásom, de nagyon izgat a dolog.
2007 – februárjában, egy viharos éjjelen, az üres szoba felől egy férfi és egy nő beszélgetésére figyeltem fel. Késő volt, éjjeli 00: 45 körül, s az ebédlőben tanultam. A hang az üres, ebédlő melletti szobából jött. Gondoltam, biztosan az utcán beszélgetnek. De aztán rájöttem, botorság, mert vihar van, eső, szél veri a lehúzott redőnyt, mégha beszélgetne is valaki, nem hallatszana be, s nem ilyen nyugodtan tenné.
Aztán a beszélgetés abba maradt – ami lehetett talán fél perc -, s a nő halkból, egyre erősebben, gyönyörűen énekelni kezdett.
A hang felé fordultam, s hallgattam mosolyogva. Hogy miért, ma sem értem. S akkor, amikor az a valami énekelt, nem féltem, sőt, inkább nyugodt voltam. Nem értettem sem a beszélgetést, sem a nyelvet.

Mikor vége lett – kb. 1 perc – ig tartott -, na, utána féltem. Égve hagytam a vilanyt, s tolatva mentem a szobámba aludni.

Voltak furcsa dolgok: kopogás a szekrény ajtaján, lépések zaja, hideg légterület, de nem tulajdonítottunk neki jelentőséget. A házat vettük, bővítettük, felújítottuk, rokon nem lehetett tehát, de más rokon sem, mert szüleim meghaltak 22 éve.
Nem tudom mit hallottam, s miért énekelt nekem – pláne, olyan szépen, hogy megnyugtatott – . Kérdeztem a papot, de azt mondta, hallucináltam. Viszont, tudom, hogy nem.

S még egy kérdés:
Fél éve vettem észre, hogy amerre járok, a babák – úgy 6 és 12 hónap közöttiek lehetnek – befejezik a sírást, ha rájuk nézek, ill. integetnek, rám mosolyognak, s teljesen mindegy a távolság, rám kiáltanak, s mikor odafigyelek, integetnek.
Fiam azt mondja – mert már látta, hogy így van – látnak valamit. De mit? Jelent ez valamit?

Válaszát nagyon köszönöm!

Üdvözlettel …..

Kedves …

Nem hinném, hogy hallucinált, vagy elbóbiskolt tanulás közben, de még azt sem mondanám, hogy szellemek jártak a lakásban azon a bizonyos éjszakán. Sokkal inkább tippelnék arra, hogy ez egy röpke szellemi „utazás volt” egy másik térbe vagy időbe.

Hogy miről beszélek

Előfordul néha olyasmi az emberrel, hogy valamilyen kiváltó ok hatására (az Ön esetében én a vihar hangjaira tippelnék, de lehet, hogy az, amit olvasott volt a kiváltó) képek, hangok vagy illatok tűnnek elő például egy előző életből. Írásom közben leginkább az az érzésem ezzel kapcsolatban, hogy a vihar hangjai felidézték egy régi – előző életbeli – gyermekkori félelmét, amikor az nyugtatta meg, hogy az anyukája elénekelt egy dalt. Most még azt is hallotta, ahogy a családja előtte beszélgetett.

Az ilyen típusú élmények nagyon valóságosak tudnak lenni, s az ember egyszerre érzékeli azt a másik időt a jelenlegivel. Ezért érthető, hogy amikor ennek a látomásnak – illetve jelen esetben csak hangoknak – vége szakadt, akkor ez eléggé ijesztő volt, hiszen nem gyakran fordul elő ilyesmi az emberrel.

„Amikor először fordult velem elő ilyesmi, épp a családommal ebédeltünk. Láttam a konyhámat, az ételt, amit épp falatoztam, a fiamat, s közben – mindezzel egyszerre – egy kolostor pincéjéből néztem, amint a szerzetesek sétálnak az udvarban. Egyszerre voltam itt és ott! Az élmény frenetikus volt, s kívülálló szemmel talán hihetetlen is. A kiváltó oka pedig az volt, hogy a fiam egy gregorián énekeket tartalmazó CD-t tett fel.”

Előző életeink emlékei ott vannak bennünk, csak jól elzárva, hogy ne zavarják jelenlegi életünket. Ám néha, ha valamilyen emlékre szükségünk van, vagy csak egy erőteljes kiváltó ok tűnik elő, akkor hirtelen elkezdünk emlékezni úgy, mintha csak újra élnénk. Ez egyfajta regresszió. Ha Önnél ezt a vihar váltotta ki, akkor persze feltehetné a kérdést, hogy miért pont most, hiszen már több ilyet is átélt. A válaszom pedig erre az lenne, hogy azért, mert azon a bizonyos napon jött el az ideje az Ön számára egy ilyen megtapasztalásnak. Lehet, hogy nem is maga az emlék a fontos, hanem az, hogy például egy ilyen emlék bizonyítsa azt, hogy már korábban is élt, hogy nem csak ez az egyetlen élet áll rendelkezésére a tapasztaláshoz. De lehet más oka is a jelenségnek. Ezt érdemes Önmagába nézve kikutatnia!

Az pedig, hogy a kicsi gyerekek mosolyognak Önre, valószínűleg annak köszönhető, hogy olyankor épp szép, mondhatni ragyogó az aurája, amit ők ilyen korban még jól látnak. De persze az is lehet, hogy egyszerűen csak egy kedves személyiség, amit megéreznek.

Remélem sikerült segítenem valamicskét a történések megértésében!

További minden jót!

Szeretettel:

.

.

A régi hozzászólásokat az oldal megújulásakor nem tudtam áthozni, ezért idemásoltam őket:

június 8, 2011 8:19 du.Posted 4 years ago
Lacika

Hm…Kedves Susi!
Nagyon elgondolkodtató válasszal állt elő ön. Bevallom, velem is történt hasonló szituáció. Nem is olyan régen január 30. mikor volt a születésnapom éjszaka egy beszélgetésre ébredtem meg. Pedig a családom(szüleim és a tesóm) aludtak. Megijedtem, hogy vajon kik vannak a házba??? Valami betörők??? Lementem a szüleim szobájába és amire apumat felköltöttem a beszélgetés abba maradt. Körbe néztünk a házban, de sehol semmi/senki nem volt és az ajtó is zárva volt. Na röviden le írtam ezt…de most nem is ez a lényeg hanem az, hogy amit írt magyarázatnak, az előzőéletről elgondolkodtam…Tényleg lehetséges ez?
Szerintem a velem történtek nem függenek az előzőélethez, vagy nem tudom…Igaz, nem is tudom ezt miért ide írtam mert nem ezt akartam írni, de a kíváncsiság majd meg ö,l hogy mi lehetett az.
Válaszodat várom. Előre is köszönöm

június 9, 2011 8:27 de.Posted 4 years ago
Susi (Author)

Kedves Lacika!

Úgy gondolom, hogy minden helyzet más és más. Ha valaki hangokat hall, annak számtalan oka lehet. Leggyakrabban az, hogy valóban beszélnek körülötte :-) . Elmúlt életből feljövő képről, hangról leginkább csak akkor lehet szó, ha az egyrészt valamilyen kiváltó okkal rendelkezik, azaz az ember épp választ vár egy kérdésre, vagy egy erős külső körülmény váltja ki; másrészt pedig van valami értelme, mondanivalója, azaz közelebb visz az önismerethez, valaminek a megértéséhez.
Arról nem írsz, hogy az a “beszélgetés”, a mire felébredtél konkrét dologról szólt-e, amit értettél, ami fontos lehetett neked is, vagy csak hangokat, hangfoszlányokat hallottál. Mert utóbbi esetben semmiképpen sem hiszem, hogy egy emlékből jöttek volna. Valószínűbb, hogy az utcáról vagy az álmodból jöttek a hangok. De ezt végső soron neked kell eldöntened.
Ne másoktól várd, hogy meghatározzák, veled mi történik. Ott van benned a tudás, inkább azt hívd elő!

Minden jót kívánok: Susi

július 25, 2011 7:26 de.Posted 3 years ago
Nayva

Véleményem szerint ez megtudható, hogy mi volt az a beszélgetés.Én nem zárnám ki a szellemeket sem. Hallotam arról, hogy a kisgyermekek nem csak az aurát, hanem a hozzánk csapódott más “lényeket” is látják. Én elmennék egy utaztatásra, vagy megtábláznám ezt az ügyet. Szerintem nem túl egyértelmű, hogy mi lehetett. Főleg, hogy a hideg általában túlvilági eredetű, ha jól tudom :D