„Maga megsértett egy mesterjóst, aki átkot szórt magára. Sajnálom, de ezek halálos átkok, mivel nagyon magas rangú jós csinálta. Kérem, búcsúzzon el a családjától! Sajnálom” – állt az üzenetben.
– A levélíró csupán azt bizonyította be számomra, hogy teljesen hülye, de tudom, hogy aki kevésbé jártas az ezotériában, ugyanakkor hisz benne, annak egy ilyen fenyegetés ijesztő lehet – mondta a Borsnak Krisztina. – Mint megtudtam, rajtam kívül sok más ember is kapott hasonló üzenetet. Ha csak egy részük megkeresi a megnevezett mágust, máris szép bevételre tehet szert, mert nyilván felajánlja az átok közömbösítését – magyarázta a hölgy. A mágus oldalán is fellelhető árszabás szerint egyébként egy rontáslevételért tízezer forintot kell fizetni.
Természetesen megkerestük a megnevezett jóst is, aki tagadta, hogy köze lenne a fenyegetéshez.
– Sokszor tapasztaltam, hogy visszaélnek a nevemmel vagy a fotómmal. Biztos erről van szó ebben az esetben is – mondta, de arra már nem adott magyarázatot, hogy kinek származna haszna egy ilyen manőverből.
Kárpáti Lily egykori boszorkányfőpapnő kinyilvánította: nem létezik külön fekete és fehér mágia, csupán aszerint lehet a mágusokat megkülönböztetni, hogy tudásukat milyen célra használják. Amikor egy ezoterikus beavatást kap, a sötét oldalt is megtanítják neki, de nem azért, hogy ártson, hanem hogy tudjon védekezni. Sokan megpróbálják átlépni a bizonyos határt, de ez egy olyan lavinát indít el az életükben, ami a pusztulásukhoz is vezethet.
– Egy komoly mágus tudja, hogy a hatalmat tilos élet ellen fordítani. A megátkozottnak sem ártana egy tisztítás, de nála nagyobb veszélyben van az átkozó. Minden rezgés, érzés és energia felmegy a morfogenetikus mezőbe, ezt nem szabad elfelejteni! Azt is tudni kell, hogy egy igazi fekete mágus nem teszi ki tetteit a publikum elé – jelentette ki a szakértő.
Az ügy egyébként jogilag is érdekes. Pikali Petra ügyvéd szerint nincs egyértelmű válasz a kérdésre, hogy az üzenet írója milyen bűncselekményt valósított meg.
– Célszerű lenne, ha a hölgy rendőrségi feljelentést tenne. Akár a veszéllyel fenyegetés is megállhat – fejtegette a jogász, és hozzátette: a zaklatás megállapításához alapesetben ismétlődő magatartás kell, de nem mindig. – A Btk. 222. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zaklatás megállapításához nem szükséges ismétlődő vagy tartós magatartás, egy cselekménnyel is elkövethető. A tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen.
Hagyj üzenetet