A fátyol mögötti világ

Lények és teremtmények a másik oldalról

Mindannyian rengeteg történetet ismerünk kísértet-járta házakról, szellemekről, angyali jelenésekről, és számtalan jelenleg megmagyarázhatatlan találkozásról, amelyek valamilyen titokzatos, nem e világi lénnyel kapcsolatosak.
Ezen kis eszmefuttatás célja, hogy megpróbáljon egyfajta mankóul szolgálni, és segítse az eligazodást az ezekhez a lényekhez kapcsolódó fogalmak között.

Kísértetek

A kísértetek, és jelenések közös jellemzője, hogy általában egy helyhez kapcsolódnak. Véleményem szerint a szó, hagyományos értelmében, itt nem úgynevezett túlvilági jelenségekről van szó, hanem inkább egy adott esemény vagy személy visszatükröződéséről. Közös jellemzője a kísértet-járta helyeknek, hogy a kísértetjelenség, mindig valamilyen tragikus eseményhez köthető, és hosszabb ideje monoton módon ismétlődik. Külső megfigyelővel általában a kísértetek nem kerülnek közvetlen fizikai kapcsolatba, és sokan úgy emlékeznek vissza a jelenésre, mintha egy filmet néztek volna.

Szerintem a legtöbb kísértet-járta hely, hasonlóan működik, mint egy kondenzátor. Az esemény bekövetkeztekor „felszabaduló” energiát csapdába ejtik („beleég a falakba”) és tárolják, mint egy negatív lenyomatot. A legtöbb ember eleve azzal a várakozással megy ilyen helyekre, hogy kísértetet lásson, és szerintem az elvárásból adódó „gondolati” energia az ami „megnyomja” azt a bizonyos „play” gombot, felszabadítva a tárolt képeket. Én ezeket nevezem klasszikus értelemben vett jelenéseknek, azaz kísérteteknek.

Szellemek

Ha elfogadjuk, azt a feltételezést, hogy a lélek képes itt ragadni, amennyiben befejezetlen dolga van még a földön, vagy valamit még tudatni kell a hozzátartozóival, vagy nincs tudatában, hogy már semmi keresnivalója itt, akkor beszélhetünk szellemről.

A szellem sem más, mint egy energiamintázat, ami adott esetben az elhunyt képét tükrözi, a halál bekövetkeztekor, viszont, ahhoz hogy a fizikai síkon ezt fenntartsa, és adott esetben látható legyen, maradjon, energiára van szüksége, amit a legkönnyebben a környezetéből tud elvonni. Erre lehet jó példa, amikor valaki, úgy érzi, hogy megérintették, de nincs ott semmi, vagy a rejtélyes „hideg” pontok, illetve kis területen jelentkező, elektromágneses anomáliák. (Ezek azok, amikre a szellemvadászok vadásznak) Ebben az esetben akár élőktől is vonhatnak el energiát azaz „életerőt”.

A szellemekhez tartozik az EVP jelensége is (Electronic Voice Phenomena= Elektromos Hang Jelenség), ami lényegében arról szól, hogy az elhunytak szellemei képesek üzenni nekünk, tv, magnó, és egyéb képi, illetve hang rögzítésére szolgáló tárgyakon keresztül. Ez még hihetőnek is tűnik, figyelembe véve, hogy minden ilyen készülékünk, energiából alakítja vissza számunkra a képet, illetve a hangot. Ezt a jelenséget dolgozta fel a Fehér Zaj című film is, és rengeteg kutatási anyag elérhető az interneten a témában.

A szellemek kapcsán említést kell tennünk egy speciális fajtájukról: a kopogó szellemről, azaz a poltergeistről. A poltergeist jelenség során furcsa zajok, tárgyak rejtélyes elmozdulása, és számos egyéb furcsa jelenség tapasztalható. A megfigyelések, és a dokumentumok alapján 3 kategóriába sorolhatóak:

1. Tényleges szellem (a fentiek alapján)

2. Pszichokinetikus tevékenység által előidézett jelenség (Valamelyik mai lakó váltja ki tudat alatt, a saját tudatával a jelenséget)

3. A hely saját energiamezője, folyamatos konfrontációban van a lakók energiamezőjével, mint egy mágnes két ellentétes pólusa, és ez az ellenállás „taszító erő” okozza a jelenséget.

Ők a klasszikus értelemben vett szellemek, akikkel a médiumok is megpróbálnak, kapcsolatba kerülni

Magasabb rangú entitások

Az entitások a legfejlettebb energiaformák. Különlegesek abból a szempontból, hogy „tudattal” rendelkeznek, tehát önálló, független létezőknek tekinthetjük őket. Ők azok, akikkel az idéző mágiával kapcsolatban találkozhatunk. A különböző vallások és kultúrák sok névvel illeték már őket. Angyalok, démonok, dzsinnek, stb.

Közös tulajdonságuk, hogy hívásuk, és esetleges megjelenítésük, rengeteg energiát igényel a hívótól, különösen, ha megjelenésre is szeretnénk bírni őket. Nem véletlen, hogy az idéző mágiára adott esetben hetekig, sőt néha hónapokig is készültek, összegyűjtve a szükséges energiát, és koncentrációt.

Amennyiben sikeres volt a hívás, ezek a lények szintén a környezetükből származó energiát veszik el, vagy „megszállás” esetén, a megszállt személy tartalékait kezdik felélni. Természetesen nem minden ilyen lény képvisel pozitív mintázatot, ezért nem tanácsos például „démonidézéssel” játszadozni. Fontos, hogy a hívó tisztában legyen azzal is, hogy az adott lényt el is kell küldenie, tehát célszerű, ha erre tartalékol valamennyit a saját erejéből, leginkább ugyanannyit, mint amennyit a híváshoz használt fel.

(Phaeton Chairon)