Repülés

A levegőben repülő boszorkányokról szóló történetek minden jel szerint a római mitológia Diana istennőjétől veszi eredetét, aki vadásztársaságával egyetemben az éjjeli égbolton lovagolt át óvatlan embereket keresve, hogy elpusztíthassa őket. Úgy tűnik, hogy a Dianáról és Oskorei-jéről szóló történetek később egybeolvadtak a későbbi strega, az itáliai repülő boszorkány képzetével.

A boszorkányszombatok helyszínére való eljutás módjai a megteendő távolság függvényében alakultak. A boszorkányok az esetek többségében gyalog tették meg az utat, de ha a távolság ezt nem engedte meg, akkor varázslatosabb módszerekhez folyamodtak, például repülőbalzsamot kentek magukra. Ez a balzsam még boszorkánykenőcs, zöld kenőcs, varázskenet, illetve farkassá változtató (orvosi műszóval „lycantropikus”) kenőcs néven ismeretes. Ez a bőrre kent kenőcs hallucinációt okozó alkaloidákat tartalmazott, például bürköt, sisakvirágot, nadragulyát és beléndeket. Ehhez bizonyos európai kultúrákban az a hiedelem kapcsolódott, hogy a boszorkányok át tudtak alakulni farkasemberré, továbbá, hogy a vámpírok, a farkasemberek és a boszorkányok közösüléséből származnak.

(D.Canwell – J.Sutherland: Boszorkányok)