varju

Az alakváltoztatással kapcsolatos korabeli hiedelmekben különösen az az érdekes, hogy miközben az európai emberek elhitték, hogy a boszorkányok tudnak repülni, azt nem hitték el, hogy alakot tudnak változtatni. Ám Nagy-Britanniában már a XII. és XIII. században elterjedt volt az a babona, miszerint a boszorkányok gyakran állatok alakját veszik föl, és hogy ha állatalakban megsérülnek, akkor szokásos emberi alakjukba visszatérve megőrzik a sérülés nyomát. Bizonyos madarakat különösen szoros kapcsolatba hoztak a boszorkányokkal, például a varjakat, a csókákat, a szarkákat és a hollókat. Ez annyiban érdekes, hogy az említett madarak férgekkel táplálkoznak, azonkívül nagytestűek, fekete színűek és olyan hangot adnak, amely könnyen összetéveszthető az emberi hanggal.

sundiszno

A kelta korabeli Skóciában, Walesben és Írországban az emberek meg voltak győződve arról, hogy a boszorkányok képesek nyúllá átváltozni, amikor el akarják apasztani a szomszédok teheneinek a tejét, de Yorkshire-ből olyan hiedelem emléke is fennmaradt, mely szerint a boszorkányok sündisznóvá és menyétté is át tudnak alakulni.

(D.Canwell – J.Sutherland: Boszorkányok)