Boszorkányság

Hagyományos boszorkányság

A gonoszság, a démoni erő főként női megtestesítője. Ördögöktől, démonoktól származó mágikus hatalmat tulajdonítottak neki, és a természet örök befolyásolójának, rontó varázserő birtokosának tekintették.

medeia

Az antikvitásban is közismert volt a boszorkányhit; pl a vérivó alvilági démonok neve: lamiák (görög lamia = a felfaló). A mitológiában Hekaté, az éjszaka démonikus istennője a szerelmi varázslás és a mágia pártfogója. A mítoszok szerint az Odüsszeusz társait disznóvá varázsoló Kirké és Médeia, a kolkhiszi királylány mágikus tudással rendelkezett. A szerelmi varázslás, a mágikus főzetek készítésének gyakorlata a római korban is ismert volt (Horatius: 17 epódosz; Ovidiusz: Amores, VIII. Dipsas, a kerítőnő). Apuleius Az aranyszamár című regényének III. könyvében a thesszáliai Pamphile, valamint varázskenőcse a főhőst, Luciust szamárrá változtatja.

1038A középkori európai néphit szerint a varázsfőzeteket, pl. boszorkánykenőcsöt kotyvasztó, boszorkányszombatokra repülő, ördögökkel fajtalankodó boszorkányok a sátáni hatalom képviselői; varázserejük által környezetük megrontói. Apotropaikus erővel felruházott eszközökkel, jelekkel védekeztek ellenük (gyógynövények, fokhagyma, kereszt). A hiedelem szerint külső ismertetőjegyük egyaránt lehet a rútság vagy a szépség, a feltűnő szemölcsöt pl. boszorkányjegynek tekintették. Attributumuk a fekete macska, a béka, a fekete bogár, a kígyó, a denevér, az egér, a patkány, a varjú és a bagoly, valamint az üst, amelyben varázsfőzeteiket készítik. A néphagyomány szerint seprűn, vasvillán, szitán, kecskebak vagy disznó hátán repkednek titkos éjjeli összejöveteleikre, amelyeket általában holdtöltekor tartanak. A legfőbb boszorkánygyűlés idejének a Walpurgis-éjt, az április 30-ról május 1-jére virradó éjszakát tekintették. Agrippa von Nettesheim Titkos bölcselet című művében számos, boszorkányokra vonatkozó korabeli hiedelmet említ (Egyes boszorkányok csodaereje).

inkvizicio

A tömeges boszorkányüldözések idején, különösen a XVI-XVII. században, az eretnekséghez hasonlóan, a legfőbb bűnök közé sorolták a boszorkányságot, járvány, aszály terjesztésével, emberek, háziállatok megbetegítésével, megrontásával vádolták a perbe fogott asszonyokat, kínvallatásnak, tűz- és vízpróbáknak vetve alá őket.

(Forrás: Szimbólumtár)

9 hozzászólás

  1. Bolondok!
    Baal-Berith már halja kéréseitek.hívjátok és megadatik’….

  2. Kedves Suzi
    A boszorkányok vagy varázslók ereje valóban a démonoktól és gonosz lényektől ered? Vagy honnan?

  3. Kedves Susi, hol tudnám megszerezni Aleister Crowley Elméleti és gyakorlati mágia c. könyvét (magyarul)? Válaszod köszönöm!

  4. Na ne mondd!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com