Vitaindító téma: 2012- sci-fi vagy valóság?

[Zoroasztrál]

Egyébként szerintem valami kezdete lessz nem a vége.

Egy korszak lezárása, vége lesz. És egyben egy újnak a kezdete.

[Cronosor]

Tavaly már felfigyeltem arra hogy nagyon megbolydult az időjárás. Idén is ugyan így van csak komolyabb. Szerintem ennek is köze lehet 2012-höz. Tavaly nyáron az erdőn dolgoztam és ebéd időben leültem egy nagy kivágott fának a tönkjére ami még bent volt a földben. Lehunytam a szemem és elkezdtem figyelni. Nagyon furát éreztem és ehhez az érzéshez egy só is társult : energiavihar. A szélén voltam. Abban a 1-2 hétben rettentően szeszélyes volt az időjárás. Hol sütött a nap hol pedig olyan vihar volt hogy fákat döntött és tetőket szaggatott. Jég is volt. Az embereken is érződött ez az egész. Mindenki feszült volt többet idegeskedtek.

[Quator]

Egyébként szerintem valami kezdete lessz nem a vége.

Minden nap valami kezdete és folyamatosan van változás is.
L.

[Nalimus]

Egyébként szerintem valami kezdete lessz nem a vége.

[Bíbor]

Majd kiderül

[++Peti++]

A téma indítójaként linkelt forrás sem világ végéről beszél. Nyilván nem lesz világvége. Az anyag nem vész el csak átalakul. Bár ahogy a mostani időjárást nézem....
De nem lesz. Átalakulás lesz, amit sokan akik érzékenyek rá megéreznek és lehetőséget kapnak általa, akik meg nem, ők is megérzik csak máshogy. De most már tuti, hogy lesz valami, mert ennyien beszélnek róla, valamit biztos elő fognak idézni ezek a gondolatok. Eleve a vonzás miatt is.

[Bíbor]

Már sokszor megjósolták a világvégét mégsem jött el, miért pont most következne be?

[Nalimus]

az egészet arra alapozták hogy a maja naptár véget ér, szerintem nem igaz talán egy naptárnak örökké kéne tartania? lehet hogy lesz akkor valami de biztos hogy nem világvége

[anonymus]

Na igen de ez nekem még mindig nem világos...olyan dolgokban hiszel amik mások tapasztalatai,

Nos ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó.
Sem nem fogadom el senkinek a tapasztalatait, sem nem utasítom el. Az összes eddigi hozzászólásommal a témában pontosan azt akartam elmondani, hogy a Valóságot csak te magad tapasztalhatod meg és azt is, hogy azért nem megyek bele mélyen a témába, mivel nem akarok olyan dolgokat hangoztatni, amik nem tisztán csak az én tapasztalatomból származnak, mivel felesleges közhelyeket hangoztatni. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy a Valóság átélésétől pont a hiteink, a berögződött dogmáink, a kategorizálásunk és a hiszékenységünk választ el.

Nos ezek után kérdezhetném, hogy valóban nem beszélünk el egymás mellett?

szerintem nem az a baj hogy elbeszélünk egymás mellett hanem hogy ugyanazt mondjuk csak másképp hisz én se tartok ki senki tapasztalatai mellett, viszont nekem ott vannaka a saját tapasztalataim amit megosztok itt hisz ez egy fórum. A másik én se tartok szem előtt csak egy nézőpontot de ha csak az ürességet tartanám akkor nem lenne értleme az életemnek mert annak is akkor ven értelme ha az ember ad neki célt tehát aszerint saját nézőpontot is ami vagy jó vagy nem, viszont én ha hibázok elimerem és igyekszem korrigálni. És még mindig ott tartunk hogy egy dologról beszélünk és egyet is értek veled mert én se dogmák szerint élek hanem kitűzök magam elé egy célt amit ha nehéz utakon is de igyekszem elérni. Úgyhogy számomra nem is ez volt a kérdés hanem ha már így belekezdtél a teljességbe akkor szerinted az milyen (amit leírtál) és hogy próbálod elérni? Mert valjuk be azért nem vagyunk mi emberek aról híresek hogy örökké éljünk...

[Zoroasztrál]

Na igen de ez nekem még mindig nem világos...olyan dolgokban hiszel amik mások tapasztalatai,

Nos ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó.
Sem nem fogadom el senkinek a tapasztalatait, sem nem utasítom el. Az összes eddigi hozzászólásommal a témában pontosan azt akartam elmondani, hogy a Valóságot csak te magad tapasztalhatod meg és azt is, hogy azért nem megyek bele mélyen a témába, mivel nem akarok olyan dolgokat hangoztatni, amik nem tisztán csak az én tapasztalatomból származnak, mivel felesleges közhelyeket hangoztatni. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy a Valóság átélésétől pont a hiteink, a berögződött dogmáink, a kategorizálásunk és a hiszékenységünk választ el.

Nos ezek után kérdezhetném, hogy valóban nem beszélünk el egymás mellett?

Egyetértek Szarvasnyommal!! Mégpedig azért, mert alapvetően mindannyian mintákból tanulunk. Azt is mások mintájára tanultuk, hogyan viselkedjünk, apánktól, anyánktól és a társadalomtól hozott mintákat alkalmazzuk. A kérdés csak az melyik minta hasznos és építő jellegű számunkra. Nos AJC és a hasonló emberek mind egy mintát adnak a kezünkbe, csak éppen most már egy pozitív mintát (ha eddig esetleg otthonról nem azt hoztunk, nem azt éltük, és a többségünk nem!), egy kulcsot a kézünkbe amely által, ha akarod megválthatod önmagad.

[Szarvasnyom]

Na igen de ez nekem még mindig nem világos...olyan dolgokban hiszel amik mások tapasztalatai,

Nos ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó.
Sem nem fogadom el senkinek a tapasztalatait, sem nem utasítom el. Az összes eddigi hozzászólásommal a témában pontosan azt akartam elmondani, hogy a Valóságot csak te magad tapasztalhatod meg és azt is, hogy azért nem megyek bele mélyen a témába, mivel nem akarok olyan dolgokat hangoztatni, amik nem tisztán csak az én tapasztalatomból származnak, mivel felesleges közhelyeket hangoztatni. Hangsúlyoznám még egyszer, hogy a Valóság átélésétől pont a hiteink, a berögződött dogmáink, a kategorizálásunk és a hiszékenységünk választ el.

Nos ezek után kérdezhetném, hogy valóban nem beszélünk el egymás mellett?

[++Peti++]

Na igen de ez nekem még mindig nem világos...olyan dolgokban hiszel amik mások tapasztalatai,nem sajátod, holott tudod minden ember más és mindenkire másképp hatnak a dolgok... talán pont akkor érnéd el a teljessget ha nem mások tapasztalatait szeretnéd magadra megvalósítani hanem csak nyitiott szemmel élnél a világban és a saját szemszögedből állítanád fel a nézeteid a saját tapasztalataid alapán persze ez csak egy gondolat tőlem,aztán úgyis úgy csinálod a dolgaid ahogy te jónak látod

Tetszik a vita!! Csak mivel éjszakai műszakon vagyok túl, nincs túl sok erőm érdemben hozzászólni, de nagyon jó témákat vetettetek fel! Ha kialudtam magamat, akkor én is csatlakozom

[anonymus]

Te pedig tényleg ne haragudj ha túl sokat kérdezek csak a kíváncsiságom hajt. Hogyha nem tudod milyen a tlejességben élni akkor honnn gondolod hogy olyan amilyennek írtad? Akkor honnan ezek a szemléletmódok? Én sem vagyok a teljességben sőt mint leírtad nagyon messze vagyok tőle épp ezért érdekel.

Ezt kétirányú folyamatként tudnám jellemezni: 1,A legfontosabbak azok az érzetek és tapasztalatok, amelyek "átsugározódnak" erről a valóságról és ilyen megértést sikerült róluk szereznem, a korlátlanságot, amit valójában nem lehet a klasszikus értelemben megérteni, ezekkel a korlátozott érzékekkel és ezzel a korlátozott elmével. Ez a legfontosabb, azért tettem hozzá többször is, hogy nem mondom meg a frankót, mert egy: nyilvánvaló, hogy mivel egyéniségek vagyunk, mindenkinek mást mutathatnak a tapasztalatai és kettő: nem akarok olyan témáról behatóan véleményt nyilvánítani, amit nem tapasztaltam meg, mivel ezzel elzárom magam attól, hogy a dolgot úgy éljem át, ahogy a valóságban van és ne úgy, ahogyan elképzelem, amilyen tétel mellet elköteleztem magam, amiben csupán hiszek.
                                                               2, A másik irány az olyan befogadás ami tudatosan vagy nem tudatosan befolyásol, p. amit olvasok, hallok más személyek tapasztalataiból. Itt az a lényeg, hogy senkinek a gondolatait ne utasítsam el, de ne is fogadjam el pontosan úgy ahogy mondja, mert egy: az ő útja, tapasztalása teljesen személyre szabott és egyéni, ezért az én valóságrendszeremben nem biztos, hogy az ő fogalmai megállják a helyüket, kettő: a fogalmakhoz az életem során sajátos jelentés tapadt és lehet, hogy nekem teljesen mást jelent mint amit ő ki akar fejezni velük, (ez például egy először A.J. Christiantól hallott gondolat, amit az életem során személyes tapasztalatok és szenvedések után éltem át a maga valójában) három: nagy az esélye, hogy az illetőnek nincs igaza.

Szóval így tudnám ezt összefoglalni.

Na igen de ez nekem még mindig nem világos...olyan dolgokban hiszel amik mások tapasztalatai,nem sajátod, holott tudod minden ember más és mindenkire másképp hatnak a dolgok... talán pont akkor érnéd el a teljessget ha nem mások tapasztalatait szeretnéd magadra megvalósítani hanem csak nyitiott szemmel élnél a világban és a saját szemszögedből állítanád fel a nézeteid a saját tapasztalataid alapán persze ez csak egy gondolat tőlem,aztán úgyis úgy csinálod a dolgaid ahogy te jónak látod

[Szarvasnyom]

Te pedig tényleg ne haragudj ha túl sokat kérdezek csak a kíváncsiságom hajt. Hogyha nem tudod milyen a tlejességben élni akkor honnn gondolod hogy olyan amilyennek írtad? Akkor honnan ezek a szemléletmódok? Én sem vagyok a teljességben sőt mint leírtad nagyon messze vagyok tőle épp ezért érdekel.

Ezt kétirányú folyamatként tudnám jellemezni: 1,A legfontosabbak azok az érzetek és tapasztalatok, amelyek "átsugározódnak" erről a valóságról és ilyen megértést sikerült róluk szereznem, a korlátlanságot, amit valójában nem lehet a klasszikus értelemben megérteni, ezekkel a korlátozott érzékekkel és ezzel a korlátozott elmével. Ez a legfontosabb, azért tettem hozzá többször is, hogy nem mondom meg a frankót, mert egy: nyilvánvaló, hogy mivel egyéniségek vagyunk, mindenkinek mást mutathatnak a tapasztalatai és kettő: nem akarok olyan témáról behatóan véleményt nyilvánítani, amit nem tapasztaltam meg, mivel ezzel elzárom magam attól, hogy a dolgot úgy éljem át, ahogy a valóságban van és ne úgy, ahogyan elképzelem, amilyen tétel mellet elköteleztem magam, amiben csupán hiszek.
                                                               2, A másik irány az olyan befogadás ami tudatosan vagy nem tudatosan befolyásol, p. amit olvasok, hallok más személyek tapasztalataiból. Itt az a lényeg, hogy senkinek a gondolatait ne utasítsam el, de ne is fogadjam el pontosan úgy ahogy mondja, mert egy: az ő útja, tapasztalása teljesen személyre szabott és egyéni, ezért az én valóságrendszeremben nem biztos, hogy az ő fogalmai megállják a helyüket, kettő: a fogalmakhoz az életem során sajátos jelentés tapadt és lehet, hogy nekem teljesen mást jelent mint amit ő ki akar fejezni velük, (ez például egy először A.J. Christiantól hallott gondolat, amit az életem során személyes tapasztalatok és szenvedések után éltem át a maga valójában) három: nagy az esélye, hogy az illetőnek nincs igaza.

Szóval így tudnám ezt összefoglalni.

[anonymus]

Akkor légy oly kedves írd már le nekem mit jelent számodra a teljesség,és azt te hogy valósítottad meg, mert az írásodból az jön le hogy te ebben a teljessében élsz és ez nagyon érdekel engem is,meg szerintem a többi fórumozót is

Nem élek a teljességben, éppen ezért írtam azt, hogy nem élek a teljességben és csak a véleményem tudom kifejteni az adott témáról. Az előző hozzászólásom utolsó mondata tükrözte a valós helyzetet. Azért nem írtam többet, nehogy úgy tűnjön, hogy pontosan átélt tapasztalatokról számolok be, mivel ilyenek nincsenek, nem rendelkezem egy megvilágosult személy érzeteivel, én is csak egy útkereső vagyok, csupán a saját utam járom és kész, csupán a saját tudásomról és átéléseimről tudok beszélni, semmi misztikus hablatyolás és térítés (az utóbbi kettőn már túl vagyok; ez is az életnek, a a hibáinkból való tanulásnak köszönhető).
Egyszerűen csak az volt a cél, hogy ne csak a saját véleményünket írjuk le pro kontra, hanem a másikét is sikerüljön valamilyen szinten átélnünk, megértenünk mindenféle ítélet nélkül. Nem álszerénységből, álalázatosságból vagy valamiféle elismerési-feltűnési-szereplési vágyból írtam azt amit írtam.

Te pedig tényleg ne haragudj ha túl sokat kérdezek csak a kíváncsiságom hajt. Hogyha nem tudod milyen a tlejességben élni akkor honnn gondolod hogy olyan amilyennek írtad? Akkor honnan ezek a szemléletmódok? Én sem vagyok a teljességben sőt mint leírtad nagyon messze vagyok tőle épp ezért érdekel.